Kétmintás t-próba

A Statisztika a pszichológiai kutatásban wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Janacsek (vitalap | szerkesztései) 2009. január 3., 10:55-kor történt szerkesztése után volt.

Tartalomjegyzék

Példa a kétmintás t-próbához

Egy vizsgálat során spanyol egyetemisták intelligenciáját mérték fel. Nézzük meg, van-e nemi különbség a Raven teszttel mért IQ-pontszámokban! (Az adatok a statisztika.xls ’Raven’ fülénél találhatóak.)

A próba kiválasztásának szempontjai

A nemi különbségek vizsgálata azt jelenti, hogy két, egymástól független csoportot hasonlítunk össze: a nőket és férfiakat. A vizsgált változónkat (a Raven teszten elért pontszámok) tekinthetjük intervallumváltozónak. Ez a két paraméter alapján a kétmintás t-próbát (ill. Welch-féle d-próbát) választjuk ki.

A példa megoldása SPSS-ben

A szórásegyezés ellenőrzését nem kell külön elvégeznünk, mivel ezt az SPSS automatikusan kiszámolja a kétmintás t-próbával együtt. Az adatok eloszlásáról ezúttal feltételezzük, hogy normális.

A kétmintás t-próbát az Analyze > Compare Means > Independent Samples T Testnél találjuk. A következő paramétereket kell beállítani a próba elvégzéséhez:

Ketmintast1.JPG


A lenti táblázatban látható, hogy a két csoportban megegyezik a szórás (F=2,652, p>0,05). Ez alapján a felső sor adatait tekintjük mérvadónak, ez a tényleges kétmintás t-próba. Az alsó sor a Welch-féle d-próba eredményét mutatja, melyet eltérő szórások esetén kell figyelembe vennünk. Általában azonban nagyon kis különbség szokott lenni a kétmintás t- és a Welch-féle d-próba eredményében, ezért gyakran nem is derül ki, ha valaki véletlenül a másik sor adatait fogadja el, a helyes elemzés érdekében azonban mindenképp érdemes odafigyelni erre és a szórásegyezés teszt alapján választani ki a megfelelő adatokat. A táblázatból az is látható, hogy az átlag sem különbözik a két csoportban (t=-0,701, p>0,05).

Ketmintast2.JPG

Azt is meg tudjuk nézni, hogy pontosan mennyi az átlagos pontszám:


Ketmintast3.JPG

Tehát a válasz feltett kérdésünkre, hogy nincs szignifikáns különbség a spanyol egyetemista nők és férfiak Raven teszttel mért IQ-pontszámában.


A példa megoldása Excelben

A kétmintás t-próba elvégzése előtt az adatainkat rendezni kell a ’nem’ változó értékei szerint, mivel a sorokban keverve vannak a nők és a férfiak adatai. Ezt könnyen megtehetjük az Adatok > Sorbarendezés parancsra kattintva. Itt több sorbarendezési szempontot is ki tudunk választani, nekünk viszont most csak a ’nem’ változó szerinti csoportosításra van szükségünk.

Mivel az Excelben nincs automatikusan hozzákapcsolva a kétmintás t-próbához a szórásegyezés ellenőrzése, ezért ezt ne felejtsük el külön elvégezni! Mivel példánk esetében előzetesen megállapítottuk a szórások egyezését, ezért a kétmintás t-próba elvégzéséhez az Eszközök > Adatelemzés > Kétmintás t-próba egyenlő szórásnégyzeteknél parancsra kattintunk. A következő beállításokat kell végrehajtanunk:

Ketmintastexcel1.JPG

Az Excelben meg tudjuk nézni a kétmintás t-próba egyszélű és kétszélű változatát is. Az alapvető különbség a két változat között, hogy a kétszélűnél a szignifikáns eredmény alapján csak az átlagok nemegyezésére következtethetünk, az egyszélű változat viszont ennél specifikusabb, segítségével tesztelhetünk például egy olyan előfeltételezést, hogy az első változó átlaga nagyobb, mint a másodiké. Mivel a legtöbb vizsgálat a kétszélű változatot használja, ezért ez utóbbira nem térünk ki részletesebben (pontosabb leírásuk megtalálható a legtöbb statisztika könyvben). Az SPSS-ben csak a kétszélű változatot tudjuk kiszámolni.

Ketmintastexcel2.JPG



Az oldalt készítette: Janacsek Karolina

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök