Mann-Whitney próba

A Statisztika a pszichológiai kutatásban wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Krajcsi (vitalap | szerkesztései) 2016. március 25., 10:31-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Tartalomjegyzék

Példa a Mann-Whitney próbához

A válaszfacilitáció elmélete (Allen, Kendrick, Under & McCall, 1989) szerint izgalmkeltő helyzetben a domináns válasz fog megerősítődni, például ha vonzódunk valakihez, egy más forrásból származó izgalom növelheti ezt a vonzalmat, ha viszont valaki ellenszenves a számunkra, akkor az ellenszenvünk fog tovább növekedni. Egy vizsgálatban egyetemista nők egy csoportja egy izgalomkeltő filmrészlet, a másik csoport pedig egy semleges filmrészlet után nézte meg egy ellenszenves férfi bemutatkozó filmjét, majd azt kellett eldönteniük, hogy mennyire szívesen találkoznának, ismerkednének meg vele, stb. Ellenőrizzük, hogy van-e különbség a kísérleti személyek ítéleteiben aszerint, hogy előzetesen izgalomkeltő filmrészletet néztek-e: szívesebben találkoznának-e a bemutatkozó férfival? (Az adatokat a statisztika.xls ’izgalomkeltes’ fülénél találhatjuk)

A próba kiválasztásának szempontjai

A válaszok egy hatfokú skálán vannak rögzítve (ahol az 1 jelentette a teljes egyet nem értést, a 6 pedig a teljes egyetértést), ami ordinális változónak tekinthető. Két független csoportunk van, akiket ugyanarról kérdeztünk meg, tehát a megfelelő eljárás a Mann-Whitney próba lehet.

A példa megoldása SPSS-ben

A Mann-Whitney próba az Analyze > Nonparametric Tests > 2 Independent Samples-nél található. A következő ábra mutatja a szükséges beállításokat:

Mannwhitney2.jpg


Az eredmény-táblázatból látható, hogy szignifikáns különbség van a két csoport között. Azok a személyek, akik az izgalomkeltő filmrészletet nézték meg (film=2), negatívabban értékelték a filmen bemutatkozó férfit, kevésbé szívesen találkoznának vele (a rangszámok átlaga kisebb, mint az első csoportnál, lásd alább a második táblázatban). Ez összhangban van a válaszfacilitáció elméletével.

Mannwhitney3.jpg

Mann-Whitney-próba CogStatban

Az Elemzés > Csoportok összehasonlítása menüpontból válasszuk ki a csoportosító és a függő változót, és ha az előfeltételeknek megfelelnek az adatok, a CogStat automatikusan lefuttatja a Mann-Whitney-próbát, és az eredményt APA formátumban megjeleníti.

Hivatkozások

Allen, J. B., Kendrick, D. T., Under, D. E. & McCall, M. A. (1989). Arousal and attraction: A response-facilitation alternative to misattribution and negative reinforcement models. Journal of Personality and Social Psychology, 57, 261-270.



Az oldalt készítette: Janacsek Karolina

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök